Orosz emlékelyek a Fiumei úti sírkertben 2.0

Kultúrtörténeti séta a Fiumei úti Sírkertben

 

2020 november 5.-én egy nagyon szép és tanulságos programban volt részünk a Fiumei Sírkertben. Társaságunk vezetése felkérésére a Nemzeti Örökség Intézete saját idegenvezetéssel (ingyenesen) kínált tematikus sétát a temető magyar-orosz kultúrtörténeti emlékeire fókuszálva.

A mi esetünkben az „idegen vezetés” feladatát az Intézet egyik tudományos munkatársa, Farkas Edit bölcsész, régész látta el, aki társaságunk érdeklődési kőrét is figyelembe véve állította össze a séta programját, és nagy szakismerettel kommentálta az egyes helyszíneket.

 Bevezetésként kaptunk egy áttekintést a ma mintegy 170 éves sírkert létrehozásáról, történetéről – a mai állapotok ismeretében elismeréssel állapítható meg, hogy előrelátó, hosszú távon is jól működő döntést hoztak eleink.

 Sétánk elején  a második világháborúban és az 1956-os események során elesett szovjet katonák emlékparkjáról kaptunk összefogalalót. Ez a parcella nemrég lett felújítva egy orosz alapítvány közreműködésével, a felújítás utáni megnyitáson Putyin orosz elnök is részt vett. Ebbe az emlékparkba az MOMBT – a járvány elmúltával – külön sétát szervez.

Érdekes volt megtudni, hogy a főváros fejlődése-terjeszkedése miatt több helyen fel kellett számolni a kisebb temetőket, és azokból ide helyeztek át síremlékeket, egy külön erre létesített parcellában.

Az orosz-magyar vonatkozású emlékek felé haladva kísérőnk egyebek mellett felhívta figyelmünket egy különös parcellára, ahol – a ma megszokotthoz képest – feltűnően kis méretű sírok találhatók. Ezek gyermekek sírjai, melyek azokban az időkben keletkeztek, amikor még igen magas volt a gyermek halandóság hazánkban. Úgy éreztem, helyénvaló volt emlékeztetni magunkat arra, milyen nagy mértékben javultak életkörülményeink, minek hála, ma ilyen „gyermeksír” parcellákat már nem kell létesíteni.

Utunk során érintettük az un. Művészparcellát, sok ismert , főként magyar író, festő, építész sírhelyével (de - érdekes módon – Semmelweis egykori síremléke is itt található) majd elérkeztünk azokhoz a parcellákhoz amelyekben ( elszórtan) orosz-magyar kultúrtörténetet érintő emlékeket mutattak meg.

 

Sok érdekes kapcsolat is feltárul egy-egy síremléknél. Számomra különösen érdekesnek tűnt megtudni azt, hogy az ismert festő-grafikus Zichy Mihály, életének egy hosszabb szakaszát Szentpéterváron töltötte, ahol négy orosz cár udvari festője is volt, többek között azé az I. Miklós cáré, akinek seregei leverték az 1848-as magyar forradalmat.

Elidőztünk Reguly Antal síremlékénél, aki a születésének 200. évfordulójáról az elmúlt évben szerveztünk emlékünnepséget az Országházban. Reguly Antal az oroszországi finnugor népeknél végzett nyelvészeti kutatásokat és ezenközben felbecsülhetetlenül értékes térképeket alkotott az Ural térségéről, amiért is a közelmúltban az Urálban hegycsúcsot neveztek el róla. A kutatót Észak Kőrösi Csomájaként is szokták említeni.  

A Marosdécsen született Déchy Mór akadémikus síremlékénél megtudtuk, hogy ő volt a Kaukázus egyik első kutatója, térkép-készítője. Munkásságát I. Ferenc József császár és király nemesi cím adományozásával is díjazta.

Vladimir Gribov modern síremlékénél , amely Varga Imre alkotása megtudtuk, hogy a (elméleti részecskefizikában és kvantum-térelméletben) kiemelkedő szovjet fizikus Budapesten a XX. század utólsó évtizedeiben hosszabb időszakon keresztül a KFKI-ban is dolgozott, második házasságát magyar nővel kötötte, élete végéig Magyarországon élt.

Budenz József német származású nyelvtudós, a finnugrisztika egyik megalapítója ,  akadémikus obeliszkje előtt idegenvezetőnktől más nyelvi vívmányáról is tájékoztatást kaptunk. Megtudtuk, hogy Budenz József finnugor kutatásai érdekében kiválóan elmélyedt a török és az orosz nyelv szépségeiben is. Orosz nyelvismeretét készséggel terjesztette is, Ő alakította meg az 1860-as évektől a század végéig Budapesten működő „orosz körök”-et, amelyek kötetlen, társalgási , egyben nyelvtanulási lehetőséget biztosítottak az orosz nyelvet akkor elsajátító néhány száz embernek.

 

A séta befejező szakaszában természetesen meglátogattuk a Deák és Kossuth mauzóleumokat, idegenvezetőnk kiemelte a történelmi háttér néhány érdekes mozzanatát, összefüggését.  Mindkét síremlék grandiózus, lenyűgöző épület, a Deák mauzóleumban Székely Bertalan lenyűgöző allegorikus freskóit, a Kossuth mauzóleumban a Lotz Károly alkotta belső, aranyozott mozaik díszítést csodálhattuk meg. Figyelemre méltó, hogy a Kossuth mauzóleum teljes egészében népi adakozásból valósult meg. Mindkét épület Gerster Kálmán építész alkotása.

 

Köszönjük Thuróczy Marinának a szervezést, (aki még azt is el tudta intézni, hogy kellemes idő legyen Editnek pedig a kedves és szakszerű vezetést.

 

Az élményen felbuzdulva néhány más tematikájú séta terve is megfogalmazódott a látogatókban.

 

A riportot összeállította: Martin Ferenc

 

 

Vissza